Összefoglalás

Elérkeztünk a várva várt pillanathoz. A következőkben összefoglalom mindazt, amit a blogról tudni érdemes. Az első bejegyzésemben olvashattátok, hogy nekem mely szempontok szerint kellett megnéznem a blog háza tájá. Ez alapján fogom az eddig leírtakat összesíteni.

A blog, vagy webnapló egy olyan interaktív honlap, amely többé-kevésbé napi rendszerességgel frissül, létrehozója pedig egy személy, vagy egy közösség.

Az első blog létrehozása a World Wide Web atyjaként ismert Tim Berners-Lee nevéhez kötődik, bár maga a kifejezés csak jóval később jelent meg a köztudatban. A svájci CERN fizikai kutatóintézet munkatársaként dolgozó Lee 1992-ben indította az első blogot a What’s new in ‘92 című oldalon, ahonnan kollégáit értesítette a legújabban világhálóra felkerült oldalak elkészültéről.

1997-ben megjelenik a weblog kifejezés, melyet Jorn Barger használt először. Ezt a kifejezést a web és log szavak összevonásával alkotta meg. Ennek a lerövidített formájával a blog , pedig Peter Merholz ajándékozott meg minket.

A blogoknak a száma ugrásszerűen megnő. A sok webnapló közötti eligazodást megkönnyítendő, létrehozták az ezeket összegyűjtő és rendszerező úgy nevezett gyűjtőportálokat. Ilyen volt például a Pitas vagy a Blogger. Magyarországon a Korridor nevéhez fűződik az első blogmotor elindítása. 

A blog kialakulásához és elterjedéséhez fontos történelmi és informatikai előzmények köthetők. A legfontosabb és leglényegesebb az internet megjelenése. Az ezt követő második leglényegesebb tényező: az olcsó, illetve ingyenes tárhelyek megjelenése és elérhetővé válása a magánszemélyek számára is , tehát az interneten való megjelenés lehetősége. Ehhez a nagymértékű növekedéshez az is hozzájárult, hogy megjelentek az ingyenesen és minden programozói ismeret nélkül használható blog-készítő szoftvereket. 

A blogok jellemzői közé tartozik, hogy egy személy vagy csoport saját nézőpontját, véleményét és gondolatait publikálja, tehát elérhetővé teszi a nagyközönség felé. A blog olvasói ezekhez a bejegyzésekhez hozzáfűzhetik kommentárjaikat, de ehhez a blog készítőjének ezt engedélyeznie kell. Adottak még egyéb lehetőségek is, ilyenek például a hivatkozások, linkek, képek, filmek, videók és zenék.

A blog részei:
 

1. A fejléc:
Ide tartozik a fejléc szövege és a blog rövid leírása. A fejléc lehet egyszerű üres mező, de akár bármilyen kép és animáció, illetve a kettő ötvözete, tehát akár szöveg és kép is egyben. 

2.Törzs:

Itt láthatjuk a szöveget, amit közzé akarunk tenni. Ezt egy kezelő felület segítségével alakíthatju, bővíthetjük. Beszúrhatunk képet, linket, videót, illetve hivatkozást is.

A törzs maga bejegyzésekből épül fel. Minden bejegyzés végén megtalálhatjuk a blog írójának nevét, illetve a blogbejegyzés létrehozásának dátumát.

3.Kiegészítő hasáb:

Ebben a részben elhelyezhetjük azokat az információnkat, amik a törzsben már nem fértek el, illetve nem vág annak témájába, illetve szeretnénk rá felhívni olvasóink figyelmét. Ilyenek lehetnek linkek, design elemek, letöltések. Különösebben ezeknek mérete és száma nincs megszabva, ez a blog készítőjének igényeitől függ.

A blogot sokan olvassák, mindig naprakész és könnyen el lehet érni. Az oldalon a téma iránt érdeklődők fogják kifejteni véleményüket, akik értenek is hozzá, így az ott fellelhető információ megbízhatóbb lesz, mint a hagyományos újság, ahol az író nem feltétlenül a téma szakértője. 

A blog célközönsége azok, akik szintén érdeklődnek a tárgyalt témák iránt. Valószínűleg ismerik annak szakkifejezéseit, rövidítéseit, így azokat nem kell magyarázni. Ez az egyik oka annak, hogy a blogbejegyzések sokkal rövidebbek: egy hagyományos újságcikk legalább kétharmada abból áll, hogy a hétköznapi emberek szája íze szerint magyarázza a fogalmakat, ismerteti az előzményeket. 

A blog másik fontos eleme a szubjektivitása. Az írónak nem kell semmilyen szabályhoz igazodnia, azaz sokkal szabadabban tudja az olvasó számára értelmezni, hogy az adott hír miért fontos (szerinte). A téma szubjektív kifejtése a blogok tematizáltságát figyelembe véve sokszor tekinthető inkább egy szabadabban megfogalmazott szakvéleménynek, mivel egy blogban annak írója testesül meg, vagyis az ő saját, egyéni véleménye. 

Az RSS webes együttműködésre szolgáló XML állományformátumok családja. A feed egy weboldal üzeneteinek csatornája, mely láthatóvá teszi a honlapokon megjelenő új tartalmakat, így nem kell eljárni a weboldalra, a friss cikkek folyamatosan érkeznek a feedeken keresztül. 

Automatikusan értesülünk bármilyen újdonságról, de továbbra is csak akkor foglalkozunk az oldallal, amikor épp van rá időnk. Ehhez mindössze annyi a teendőnk, hogy minden korszerű böngészőben a címsor mellett levő kis feed ikonra, vagy egy feed címére kattintva végrehajtható a feliratkozás, innentől kezdve minden egyes frissítés automatikusan érkezik.  

Maguk a feed-ek lényegileg csak weboldalak, amelyek a hagyományos webböngészők helyett speciális olvasó programokkal nyithatóak meg. Ilyen lehet például az Opera böngésző vagy a Google Reader.
Úgy működik, hogy a “hírolvasó” programunkba (ami gyakorlatilag egy ugyanolyan alkalmazás, mint bármilyen más program a gépünkön) beleírjuk az általunk követni kívánt oldalnak az RSS címét, aztán minden alkalommal, amikor megnyitjuk a hírolvasót, megkapjuk az általunk követett weblapjaink friss bejegyzéseit. A feed olvasóból egy kattintással megnyithatjuk az olvasott tartalmat eredeti formájában egy új böngésző ablakban.
A csatornák egyes hírekből állnak, melyeknek címe, dátuma, tartalma van, valamint egy hivatkozás, mely a hírt teljes terjedelemében tartalmazó oldalra mutat. A csatornákat (külön szolgáltatásokkal, például Yahoo Pipes, AideRSS) lehet egyesíteni és tartalom alapján szűrni. Ebből adódik, hogy a csatornák elemeit lehet időrend vagy más szempont alapján rendezni. A frissítés történhet egészen gyakran, pár tízpercenként is, így folyamatosan zajló események nyomon követésére is lehetőség van.
Komoly hátránya korlátozott sebessége, továbbá a cikkek grafikától mentes, “nyers” változatátának olvashatóságát biztosítja csak a program.


"Egy amerikai cég egyik részlegéhez új főnök érkezett. Munkába állása előtt azonban kollégái rákerestek a nevére az interneten. Így találták meg webes portfolióját, személyes weboldalán, amelyen szerepeltek korábbi munkái, s a kiadványok, amelyek publikálásában közreműködött. Látva, hogy új felettesük ért ahhoz, amiről beszél, az addig izgalommal vegyes feszült várakozás egyből lényegesen nyugodtabb légkörré változott."
Ez a történet a Business Week című folyóiratban jelent meg nemrégiben. A karrier tanácsadók nagy örömére, akik nem győzik eléggé kihangsúlyozni, hogy az internetes jelenlét ma már a személyes karriermenedzsment egyik legfontosabb eleme.

Pszichológusok által bizonyított tény, hogy a naplóírás (történjen az online vagy offline módon), gyógyító hatással van az egyénekre. Segít feldolgozni egy tragikus eseményt, vagy megfelelő döntést hozni egy adott kérdéssel kapcsolatban, hiszen ilyenkor önmagunkat érvekkel és ellenérvekkel próbáljuk meggyőzni. Mint tudjuk, a felgyülemlett feszültség, frusztráció gyomorfekélyhez és egyéb betegségekhez vezethet.
A bloggerek kiépítenek maguk köré egy álidentitást, és egy új életet teremtenek maguknak. Ez természetesen általában arra épül, amit szeretnének, amilyenek szeretnének lenni. Ennek hátulütője, hogy egy személyes találkozáskor nyilvánvalóvá válik a szerepjáték.

Blogunk bárki számára elérhető, aki rendelkezik internet-kapcsolattal. Az információk egyre csak gyűlnek a világhálón. Személyes adatainkat önkét tesszük közzé különböző portálokon, de arra gondolunk-e, mennyi mindent árulunk el magunkról ezzel, hogy kik férhetnek hozzá adatainkhoz, ill. mire használják azokat? Az internet, a blogolás nem csak a kellemes időtöltés, tájékoztatás/tájékozódás funkcióját tölti be: negatív hatásait is észre lehet venni. Erre példa az adathalászat, a pedofilek, a személyes sérelmüket megbosszuló internetezők vagy akár a nem kimondottan ártani akaró, mégis személyes szférát sértő olvasók.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!