Celebek szerepe- Recenzió

Kedves olvasóim!

Ebben a bejegyzésemben a Németh Tibor Máté és Tóth Péter István, a Médiakutatóban megjelent: A celebek szerepe című cikkből készített recenziómat olvashatjátok. Jó szórakozást hozzá!

Kik a celebek?

A celebek olyan médiaszemélyek, akiket a tömegkommunikációs műsorkészítők konstruáltak meg, hogy a közönséget szórakoztassák. Az különbözteti meg őket a sztároktól, hogy kizárólagosan a magánéletük kiteregetésével és kiszínezésével tudnak a „felszínen” maradni. A sztárokkal ellentétben, akik valamit le is tesznek az asztalra, a celebek csak saját maguk produkálásával tudják magukra felhívni a figyelmet.

Ha már nem tartja a celebet érdekesnek a közönség, akkor annak a csillaga bizony leáldozott, kivéve, ha kitalál valami nagyon ütőset, gyomorforgatót, meglepőt vagy megbotránkoztatót. Teljesen mindegy, hogy mit, csak sokkot váltson ki a közönségből, hogy a részletek iránt érdeklődjenek, így megint a figyelem középpontjába kerülhetnek. Ennek a botrányos figyelemfelkeltésnek persze megvannak a veszélyei is, amik néha a celeb életére valóban hatással lesznek, ezeket az eseményeket kudarcként élik meg.

A fentiekhez csak annyit fűznék hozzá, hogy sajnálatos, hogy az ilyen témák mozgatják meg a ma emberét, és ettől nyereségesek a kereskedelmi adók. Nem csoda, hogy ilyen őrült világban élünk, hiszen a televízióból és az újságokból is ezek az értelem nélküli, ám de annál szaftosabb pletykákkal és botrányokkal kecsegtető celebtörténetek színesítik meg napjainkat. Sajnos nem csak az nézi és követi az eseményeket, akit érdekel, hanem azoknak is az orrá alá dörgölik, akiket a hideg kiráz tőle.

Tekintély és divat

Tekintély és divat, ez a két kulcsszó. A tekintély akkor válik fontossá, mikor az emberek kiemelnek valakit maguk közül, aki valamiben jobb, szebb, okosabb, tehát felnéznek rá. A divat pedig követendő, ami utánozható abból lesz divat, tömeghisztéria. A divat egy csoportnál az egymáshoz tartozást jelenti, és a másoktól való elkülönülést. Ezek mind a sztárokra vonatkoznak, akiknek a hírnévhez alapjuk van. Kiemelkedőek valamiben, amit mások tisztelnek és nem csak az adott körben mozgók, hanem a laikusok is. Például egy futballista estében.

Ezzel ellentétben ott állnak a celebek, akikből mindössze a média csinált sztárt, alapzat nélküli trónon ülnek. A szórakoztatás a fő funkciójuk és rettentő gyorsan „elévülnek”. A kulcsszó jelen esetben a hirtelen. Egyik pillanatról a másikra lesznek sztárok, illetve tűnnek el a tömegben.

Hogyan jön létre egy celeb?

A celebet a média konstruálja, és találja ki. A híressége abban áll, hogy benne van a bulvárlapokban, általában kirívó és szokatlan a személyisége és az is, amit csinál.

Két lehetőség van: az egyik az, hogy a celeb valóban ilyen. A másik, hogy ilyennek csinálják meg. A szürke, hétköznapi életben ugyan olyanok, mint az átlag emberek. Semmi különleges nincs bennük, semmivel sem jobbak senkinél. Ez egy „smink”, amit viselnek, hiszen csak rájuk rakták ezt az imázst, aminek meg kell felelniük.

Síklaki István igazán jó példával szemléltetni, hogy régen, falun volt pár ember, akin a vénasszonyok köszörülhették a nyelvüket és kibeszélhették, de napjainkban ezt a szerepet, amit az a pár ember tölt be, ma beemelték a tömegmédiumokba.

Mióta vannak celebek?

A celebek megjelenésének pontos dátumát ugyan nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy a hagyományos minőségi újságok és közszolgálati hírszolgáltatóknál is elkezdődött egyfajta elbulvárosodás, ami a tökéletes táptalaj volt a celebek megjelenésének. Ilyenek például a show-műsorok is.

Miért foglalkoztatják az embereket a celebek?

Az emberek számára a különbözés a lényeg. Aki taszító, az is lehet pont olyan érdekes, mint aki rokonszenves. Mind a két lehetőségnek megvan a maga haszna. Aki pozitív és rokonszenves számunkra, arról azért beszélünk, mert jó és értékes. Aki ellenszenves, idegesítő az is tökéletes beszédtéma, hiszen profi bűnbakot kreálhatunk belőle, azáltal, hogy rávetítjük a saját rossz tulajdonságainkat, így azt érezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül, és hogy ő rosszabb.

A társadalmi normák megerősödését is jelentheti egy celeb, hiszen, ha egy társaságban jól kibeszéljük, akkor megerősítjük azt, ami helyes, és hogy olyannak kell lenni. Ezáltal egy társadalomban a celebség jelenlétének megvan a maga előnye is, mert erősen csoportképző tevékenységet hoz elő az emberekből azáltal, hogy „kivesézik” az illetőt.

Pletyka

Tulajdonképpen a bulvárlapokban és a tömegmédiumokban megjelenő cikkek, történetek és botrányok azt szolgálják, amit régen a pletyka falun. Ebben az esetben viszont nem az emberek beszélik ki a celebeket, hanem a tömegmédiumok teszik meg helyettük.

Sztár kontra celeb

Érdekes az a tény, hogy a sztárok kevésbé ismertek, mint a celebek. Sajnos rengeteg példa van rá, hogy egy sztár, aki csinált is valamit hírnevéért, az kevésbé ismert, mint egy felkapott, megcsinált celeb.

A celebek egyet gondolnak és kiléphetnek ebből a csillogásból, könnyedén visszaalakulhat régi életformájuk, persze a „celebség” nem tűnik el nyom nélkül az egyén életében, de a közönség nem feltétlenül venné észre, ha egy-egy celeb eltűnne.

A valóság-showk is rossz hatással lehetnek az egyszerű emberként bekerült, majd celebbé alakult emberekre, ugyanis az életvitelük könnyű szerrel kisiklik és traumákkal is gazdagodhatnak. Ezeknek a végkimenetele belső konfliktus, amit nehéz lerendezniük magukban, sokszor segítségre van szükségük. Erre tökéletes szemléltető példa BB Évi is. Nem volt felkészülve arra, amit vállalt, utána nem tudta kezelni.

Egy kis etika

Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan miért nem vetik alá a résztvevőket egy pszichológiai tesztnek, hogy ne essenek a média szörnyecskéjének áldozatul a vállalkozó szelleműek, akik részt akarnak venni a műsorban.

Erre igazán egyszerű a válasz. Készítenek ugyan teszteket a jelentkezőkkel, de itt nem arról van szó, hogy csak az átlagnál jobb tűrőképességűeket vennék be, hanem pont az ellenkezőjéről. A lényeg éppen abban áll, hogy az átlagnál nem rosszabbakra vadásznak, hogy érdekesebbé és eladhatóbbá tegyék a műsort, hiszen bárki meginoghat a súly alatt.

Tehát levonhatjuk a következtetést: a média csak kihasználja az embereket, kifacsarja az utolsó cseppig is őket, majd átlép rajtuk és kidobja őket a kukába.

Kié a felelősség?

Persze ezért nem kell elítélnünk a médiát, hiszen felnőtteket kérnek fel általában a műsorokba, akik saját maguk döntik el, hogy akarják-e, avagy nem. Nem lehet őket felelősségre vonni, aki belement, az vállalja a következményeit is. De ne feledkezzünk meg a gyerekekről sem… Itt lép színre a szülői felelősség. A szülőtől függ, hogy mit enged meg a gyerekének és mit nem. Ezeknek lehet pozitív, de persze negatív kimenetele is. Magyarországon túl sokat engednek meg a szülőknek a törvények, nincs eléggé szabályozva, hogy mit lehet és mit nem, na és persze azt, hogy mikortól.

A pillanatnyi fogyasztás

Az egész probléma abban gyökerezik, hogy eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor már nem az a lényeg, hogy példát állítsunk fel és a jövőre nézve hasznos dolgot teremtsünk, hanem a „mehet minden a piacra” elven már semmi olyat nem adnak a közönségnek, aminek mondanivalója van, mert a fogyasztás, a pillantnyi fogyasztás a lényeg. Ennek a piaci logikának a szolgálatában áll az egész celebjelenség.

Akárhonnan nézzük a celebjelenség egyik fél számára sem kifizetődő. Az egyetlen, aki ezen nyer az a média, illetve azok, akik besöprik a bevételeket. A szenvedő fél a celeb, akit felkapnak, kihasználnak, és aztán eldobnak. Ezt nem bírják lelkileg, furcsa és kibogozhatatlan problémát ébreszt fel bennük, később megeshet, hogy nem találják a helyüket, önpusztításhoz kezdenek vagy egyszerűen csak káros hatással lesz rájuk ez a sokk, ami érte őket.

A másik oldalon ott állnak a nézők. Az életük részét képezik ezek a celebek, mivel mindenfelől ezt hallják, látják, olvassák. Akárhova néznek, azt fogják látni, amit a média akar, hogy lássanak. Ha túl sokáig van porondon egy-egy téma, celeb, azt belesulykolja a nézőkbe és ez cseppet sem pozitív dolog. A szerencse az, hogy minden téma és esemény hamar elévül, így nincs ideje mélyen bevésődni az emberekbe.

A televízión és az újságokon kívül, már az interneten is élvezhetjük a celebek, sztárok társaságát, hiszen már mindenhol ott vannak.  Ács Fanni cikkében rettentően jó példákat olvashatunk, és láthatunk(!). 

A youtubon sok-sok ember lett sztár vagy éppen celeb, attól függően mennyi ideig voltak a középpontban. Van egy srác, aki 6 évig minden egyes nap csinált egy fotót, majd egy 5 perces videóba összesűrítette ezeket.  Több millióan nézték meg ezt a videót és nagy népszerűségnek örvend. 

Van, aki itt próbál betörni a zeneiparba, mert sorra gyártja éneklős-zenélős videóit. Ha rátalálnak, minden esélye megvan a feltörésre. Erre tökéletes példa Esmée Denters, aki szinténa youtubeon kezdte pályafutását, de már videóklipje is van, amit több zenecsatorna is játszik. 

Ők tudatosan hajtanak arra, hogy ismertté váljanak, de az internet "csodájának" köszönhetően sok olyan ember is sztárrá válik, akik nem is tudnak róla. Gondoljunk csak Szalacsi bácsira vagy Matisz nagypapára, akik nagy népszerűségnek örvendenek az interneten szörfölők körében. 

Érdekes példát hoz Fanni arra is, hogy egy sztár még halála után is  "újjászülethet". Itt Michales Jackson-t hozza példának, aki halála után is rengeteg rajongót szerzett, mert a fiatalok még nem ismerhették őt fénykorában, így megkésve bár, de törve nem beleszerethettek a király zenéjébe. Michaelnek egyébként halála után jelent meg egy filmje is, ami a This is it címet viseli, ami annyit tesz: Ennyi volt... Természetesen a szám is ütősre sikeredett, és videoklip is készült hozzá, a rajongók nagy örömére. 

A twitter, mint mikroblog vagy a zenemegosztó youtube, a myspace, és még sok másik oldal is segítségére van az embereknek, hogy híressé váljanak és kitörjenek a  mindennapok szürkeségéből. Van, akik ki is használják és túllépnek a celeb szerepén és sztárrá válnak. Persze ezeknek hasznossága visszájára is fordulhat, amikor a rossz hír másodpercek alatt terjed el a világhálón.

Ajánlatos mindenkinek jól meggondolni, hogy valóban megéri-e a sztárság és celebség ezt a sok hercehurcát, ami vagy sikerrel vagy kudarccal végződik. Ha valaki mégis a hírnév mellett dönt, akkor jól válogassa meg, hogy milyen eszközökhöz nyúl ennek érdekében, hogy a mesének jó vége legyen.

Felhasznált források:
A Fecebook és a Twitter betesz a világsztároknak
A legnagyobb Twitter botrányok
Celebvilág az éterben
Sztárság, elméletben